értelem és érzelem

hát ami azt illeti igen én elolvastam ezt a könyvet igen láttam a filmet is és az egészről teljesen jó vélemménnyel vagyok. mind a filmről mind a könyvről. minden kedves olvasómnak ajánlom mert tényleg nagyon jó könyv . az egész történetet kívülről mesélik el midnenki szemszögéből ami szerintem az író hatalmas tudásáról árulkodik. úgy gondolom nagyon nehéz ez ilyen hangvételű gönyvet megírni. tele van érzelemmel de nem a mesélőével hanem a szereplők érzelmének feltárásával. és ezt az egéészet csak úgy adagolja apránként. mindent megtudunk széépen ahogy a sorok repülnek a szemünk elől. ha belegondolok nem mostanában olvastam ehhez fogható könyvet. nagyon megindított.bennem is rengeteg érzelem nyilvánult meg egy egy rész vége után és néha bele mertem gondolni hogy milyen undorító volt már akkor is néhány ember hogy mennyi érzést is tudtak már akkor vagyishát mertek kimutatni. számomra ez a könyv első hallásra azt az érzést keltette hogy valami nyálas kis szerelmes regény. de nem az. sőt több van ebben mint szerelem. ebben benne van mindefajta ember. megmutatkozik a szereplőkben igen sok minden. az erkölcsösség a hiúság az erény az öntudat a makacsság a nagyszájúság az irigység a kétszínúség minden. azthiszem joggal dícsérem a könyvet. a szereplőkről csak annyit modnanéék hogy számomra a a legmegnyerőbb személy aza férfi Brandon ezredes volt aki nem törődött önmagával csak azzal hogy Marienne élete jobb legyenés mikor megtudta hogy vetéjtársa nősül és azt hitte marenne lesz a boldog ara teljesen úgy viselkedett ahogy azt megkívánta akkor a tisztesség. vagyishát igazából nekem az egész ember tetszett. és ha én férjet választhatnék akkor valami hozzá hasonló természetű, gonolkodású jóságos emberhez mennék férjhez mint később Marienne ezt meg is tette. számomra a női szereplő aki nagyon tetszett az Elinor volt. soha még ennél önzetlenebb teremtésről nem olvastam ebben biztos lehet mindenki. bár náha a gonolkodását a magaméhoz hasonlítottam mert néha teljesen úgy éreztem tisztára olyan mint én. olyan magában szenvedő mindent kiszépítő személy. aki midnenben próbálja megkeresni a jót a szépet. hát régen énis ilyen voltam. bár mostanában rpóbálkozom azzal. semmi sikerrel hogy újra felébresszem magamban. higgyétek el meglesz a gyümölcse.. visszaakarom kapni régi önmagam*.* nah ami még a könyvet illeti Marienne viselkedéséről kicsit visszataszítónak találtam az elején. bár mondjuk megérettem az ő és családjának a nézeteit is. -vagyis nővére- de azért akkor sem kellett volna hisztirohamot kapnia.. jó mondjuk modnom én aki még soha nem volt szerelmes.:/nah midnegy. szóval ez a dolog azzal a Willoughbyval azért kicsit durva dolog. meg ondjuk undorító is amit az a csávó művelt csóri leánnyal deh akkor sem kellett volna hisztirohamot kapni.márcsak azért sem mert még jegyben sem jártak csak végülis belé volt zúgva. csak én azon csodálkoztam hogy mit szerethetett meg abban a fiúban.. istenem az addig oké hogy helyes volt meg megmentette egy jó kis tüdőgyuszitól de köbö ennyi. az az ember ahogy ismerném magam biztosan egy kézfogást kapott volna aztán csá.. deh azrét örültem hogy a vgén megtalálta a bolgodságot Brandon ezredes mellett...

jóó oké lehet kicsit elfogultnak tartanak de ezentúl minden egyes könyvről amit a kezembe veszek el fogom modnani a véleményemet. márcsak azért is mert emgtehetem meg azért is hogy ha madj a saját könyvem megjelenne -ami persze nem fog- akkor majd énis bátran lefogom írni róla a saját kritikámat hogy a következőben mit nem fogok elkövetni. ebből általában tanul az ember. általában modnom. mert azért olvasok egy két olyan blogot ami hát nemazért de undorító. az az ember aki nem meri a saját fantázíáját tovább engedni mint a kedvenc könyve engedné az inkább ne is írjon könyvet. vagyishát csak annak készülő borzalmas utánzatot. próbálok nem koppintani semmit. próbálok törekedni arra hogy a saját képzeletemet írjam le. ennél talán nincs is fontosabb dolog. és én midenkinek azt ajánlom aki véletlenül könyvírásra adja a fejét legyen alapja bármilyen téma.