napjaim..

hát.. köszönöm már jól vagyok.. hogy eg ykiadós bőgés mennyire tud segíteni az emberen.. de most komolyan. mióta kibőgtem hisztiztem csapkodtam magam azóta teljesen vidám vagyok. lehet hogy Gyuri és Dorinával való találkozásom is segített ezen de akkoris :D nahszóval mióta anya kórházban van azóóta a Kórház és a Római között élek..tudtátok hogy a kórház alatt a pincében két emelet mélyen is van egy kórház a háború idejére?? én ezt ma tudtam meg.. nagyonkomoly... anya már jobban van úgyhogy én visszamegyek barackozni*.* bár mondjuk nem sok kedvem van de már hiányzik Anna nyögése.. Sanyi meg Ádám.. meg úgy az egész Banda... sőőt képzeljétek.. Keddtől Andika is velünk lesz egy csoportba*.* uhh a kedvenceeem: giliszta a fődje nékű momitér?? mo-mo-mo-momitér??xD és a fasz a here nélkül momitér?? mo-mo-mo-momitér??
hát igen.. Anna kreálmánya.. de ő már csak ilyen.. főleg az utóbbi megnyilvánulási forma jellemző rá*.* hiányoznak már.. úgyhogy végre.. végre a Turbónyuszi(Ádám) örülhet*.*

jaaahj ma Gyurival találkoztam délután. és fúú jóvolt..*.* Játszottunk.. végre van egy olyan fiú akivel játszhatok és nem csak engem szórakoztat az egész hanem őt is.. és annyira jó játékos.. tehetséges meg kell mondanom.. de nem valami erős jellem*.*ma majdnem beadta a derekát.. meg tegnap kérdeztem mit fogunk csinálni.. és közölte velem hogy hát sajnos nem tudunk rosszalkodni..:/ a fenébexDúgyogy nem rosszalkodtunk.. bár mondjuk nemtudom.. nemhiszem hogy megengedné magának ezt a dolgot.. mert ismeri a nővéremet.. csóri.. -és nővérem múltkor beközölte neki hogy ha "hozzámnyúl".. hát igen.. de ha "hozzámnyúlna" akkor nem mondanám el neki.. mert nem én bánnám hanem csóri Gyuri.. -és neki bírom a búráját..jó vele játszani.. és vele biztos nem fogom átlépni a határokat.. bár mondjuk ha sokáig tornázunk még azon a kényelmetlen babfotelen -vagy mi a fene az a szar amin még aludni sem lehet- akkor szegénynek.. merevedési problémái lettek volnaxD de ő kezdte.. én csak menekültem:Dés állandóan le akar fényképezni.. de csak mert én kaptam tőle tablóképet.. de én meg mocsok voltam és nem engedtem hogy csináljon rólam egy képet.. de hát a jelenlegi fészbúk és msnképemet is ő csinálta.:D ne légy telhetetlen buksi*.* jahj nem is xD Bolyhoska(L) amúgy imádom és jövőhéten is játszunk egyet*.* már alig várom.. :D

kiborultan.

összeroskadtam. már a könnyek sem jönnek a szememből. mint egy teljesen megfásult személy. mint akiben már nincs élet. csak megyek a szokásos utamon. de valahogy mindig mellé lépek.

azthiszem eddig volt erőm. enél lejjebb már nem tudok menni. nem sikerül. egyedül nem megy. bárcsak. bárcsak lenne valaki aki mellett nyugodtan öszeomolhatok hogy aztán jól fejbekólintson végre egy hatalmas péklapáttal hogy ébresztő!!! ez is csak egy állomás. tedd túl magad rajta, hiszen minden rendbenlesz a végén. bárcsak lenne valaki aki ezt mind megtenné nekem. nem azért mert nemakarja látni hogy romhalmaz vagyok. csak azért mert szeret. és nem kell neki mondanom hogy kérlek nézz rám.. maga veszi észre.

nem szabadulsz...

nehoyg azt higgyétek megfeledkeztem legnagyobb élményemről... a blogírásról.. csak tudjátok sajnos nem vagyok gépközelben mostanában.. de minden egyes napomat feljegyzek egy kis füzetbe.. abból bemásolok majd ide mindent.. de ne féljetek.. nem lesz unalmas.. mindig történik velem valami*.* néha jó néha kevésbé.. néha kicsit belém esnek.. és sok emberbe rúgok bele akaratlanul is és néha rá kell jönnöm hogy simán elmehetnék jósnak.. általában jókat szoktam mondani vagy gondolni a dolgokról.. bár mostanában kicsit szétszórt voltam.. -ez a "szerelemnek" köszönhető..- de már teljesen túl tettem magam a dolgokon.. azthiszem. legalább is remélem mert nemakarok többé így érezni.. és fúú mostmár annyira untatnak a fiúk is pedig annyira szeretek velük lenni de nincsen mostanába semmi semmi érdekes témájuk.. szeretnék végre egy kicsit olyan valakivel beszélgetni akinek nem csak a kutyám a könyv a szerelem a zene vagy éppen a biciklizés a témája vagy éppen a politika vagy nemtudom.. egész egyszerűen ezek a témák már számomra unalmasak.. kimerültek.. nemlátok ezekben semmi érdekeset. hiányzik az az érzés mikor ezek a témák még felcsigáztak.. órákat tudtam beszélgetni így egy két emberrel.. de már nem.. ma már egyész egyszerűen semmi téma nincs.. meghalok az unalomtól.. a könyvek nem érdekelnek az emberekkel nem foglalkozom.. és mégis.. itt vagyok és aki körülvesz mindenki szeret és vágyik a társaságomra.. annyira nem értem..

Álmok: mindenkinek vannak, néha jók, néha rosszak...néha azt kívánod, hogy elfelejtsd őket...néha ráébredsz, hogy túlszárnyaltad őket...néha úgy érzed, hogy végre valóra válnak...és néhányunknak csak rémálmok jutnak. De nem számít miről álmodsz, mikor eljő a reggel a valóság beférkőzik és az álmok eltűnnek.

A szép rögtön kell, az igazira alszunk egyet. Szívünk lebeszélhető, de rá sosem. Testet lehet venni, lelket csak eladni. Van akit gyűlölsz, mert szeretni is tudnád. Az igazit elhagyjuk a többiért a többit az igazi miatt. A biztos megöl de túléled, a kétely éltet de belehalsz.

Mindannyian keresünk valakit, azt a különleges személyt, aki majd megadja azt, ami hiányzik az életünkből. Valakit, aki képes társaságot nyújtani, vagy segítséget, vagy biztonságot, és néha, ha nagyon keressük, megtaláljuk azt, aki képes mindhármat nyújtani. Igen, mindannyian keresünk valakit, és ha nem találjuk, csak remélhetjük, hogy ő talál meg minket.

Az élet arról szól, hogy élvezd! Kockáztass! Merj önmagad lenni! Tanulj a múltból! Élvezd a jelent! Bízz a jövőben! Becsüld meg az emlékeket! És vedd észre: az élet mindig megy tovább!´

„Most, bár szerelmünk már-már alig él, s ravatalánál zokog a hűség és utolsót lüktet a szenvedély, s a tisztulás lefogja a szemét, most még, noha mindnyájan elsiratták fel tudnád támasztani, ha akarnád.”

mindig megy tovább...

-Szerettél?
Hogyne. Az életben először valakit.
-Fáj??
-Persze hogy fáj. Mindenkinek fájna.
-Nagyon bánt??
-Nem.. Vagyis már nem bánt egyáltalán. Az elején még bántott, de most már nem, hiszen ez benne volt a pakliban. Csak tudod reménykedtem, hogy nem vele.
-Jobb lett volna ha mással??
- Talán. Ebben nem vagyok biztos. Csak tudod ha először nem jött össze nekik akkor vajon most menni fog??
-Sajnálom én pártatlan vagyok. Tanultál belőle valamit??
-Persze hogy tanultam belőle. Mindenből tanulok mindig. Olyan nincs hogy az ember nem tanul semmiből.. A sors mindig hozza magával a tudást.
-És mit tanultál?
- Azt hogy minden megy tovább. Mindennek van vége, és ott ahol valami véget ér egy új dolog kezdődik el.
-Ez egy szép gondolat. Nálad is elkezdődött valami új?
-Persze. De az újjal még sajnos nem tudom hogy mit kezdjek. A kezdet és a vég itt jár a fejem körül. Sajnos ez az életem. Soha semmi komoly dolgot nem szeretnék. Vagyis hát a 'soha' szót nem szó szerint kell érteni, hanem csak az elkövetkezendő pár hónapra értem.
-Miért nem szeretnél semmi komoly dolgot?
- A komolyság nem az én életem. Nemtudok láncokkal élni. Nem szeretem, ha túlságosan ragaszkodnak hozzám, ha nem hagynak élni. Szeretem a szabadságot és ez a szeretet valahogy túlságosan is hatással van rám.
-Megértelek. Bár kevés az ilyen ember, mint te vagy. De még egy utolsó kérdést engedj meg.
-Persze tedd csak fel nyugodtan.
-Hogy érzed magad?
-Hát hogy érezném?? Sehogy nem érzem magam. Egy semminek érzem magam. Valahogy teljesen üresnek. Mintha körülöttem minden csupa fényes lenne és én pedig teljesen átlátszó. De tudom, hogy ez sem tart örökké, és tudom hogy ennek is vannak pozitív és negatív oldala is. Pozitív hogy: nem gondolok semmire és ez megnyugtat mert nem kattog állandóan az agyam. Negatív hogy: bár semmire nem gondolok mégis sokkal rosszabbul érzem magam és sokkal fáradtabb vagyok a szokásosnál. Azt hiszem így érzem magam.


Az élet arról szól, hogy élvezd! Kockáztass! Merj önmagad lenni! Tanulj a múltból! Élvezd a jelent! Bízz a jövőben! Becsüld meg az emlékeket! És vedd észre: az élet mindig megy tovább!´