Álmok: mindenkinek vannak, néha jók, néha rosszak...néha azt kívánod, hogy elfelejtsd őket...néha ráébredsz, hogy túlszárnyaltad őket...néha úgy érzed, hogy végre valóra válnak...és néhányunknak csak rémálmok jutnak. De nem számít miről álmodsz, mikor eljő a reggel a valóság beférkőzik és az álmok eltűnnek.

A szép rögtön kell, az igazira alszunk egyet. Szívünk lebeszélhető, de rá sosem. Testet lehet venni, lelket csak eladni. Van akit gyűlölsz, mert szeretni is tudnád. Az igazit elhagyjuk a többiért a többit az igazi miatt. A biztos megöl de túléled, a kétely éltet de belehalsz.

Mindannyian keresünk valakit, azt a különleges személyt, aki majd megadja azt, ami hiányzik az életünkből. Valakit, aki képes társaságot nyújtani, vagy segítséget, vagy biztonságot, és néha, ha nagyon keressük, megtaláljuk azt, aki képes mindhármat nyújtani. Igen, mindannyian keresünk valakit, és ha nem találjuk, csak remélhetjük, hogy ő talál meg minket.

Az élet arról szól, hogy élvezd! Kockáztass! Merj önmagad lenni! Tanulj a múltból! Élvezd a jelent! Bízz a jövőben! Becsüld meg az emlékeket! És vedd észre: az élet mindig megy tovább!´

„Most, bár szerelmünk már-már alig él, s ravatalánál zokog a hűség és utolsót lüktet a szenvedély, s a tisztulás lefogja a szemét, most még, noha mindnyájan elsiratták fel tudnád támasztani, ha akarnád.”