összegzés.

a nagy búcsúzgatásban elfelejtettem összegezni az idei évemet. nahát lássukcsak. mi történt velem meg és mi nem. előszöris a megtörténtekre fókuszálnék.



hátöhm. megtörtént:

januárban nem buktam meg nyelvtanból. sőt hármas lettem:D és egyszer voltam GYurval együtt. megnéztünk egy filmet. anyáék nem tudtak róla.
februárban voltam azon a versenyen. igazán szólva szerintem jó lett de annyira nem hogy továbbjussak.
a szülinapomat kétszer ünnepeltem ebben az évben. február 2-án és 4-én. de inkább 2-án.:/
márciusban csókoloztam először Janóval:$ a gyogyi kanapéján.
húsvétkor közöltem Janóval hogy utálom de ő csak megölelt. pedig csurom víz voltam:Deste voltunk parkban. énekeltek. utána Janóval sétáltunk meg szellemeket néztünk. és ott volt Lajos is. és jólemlékszem hogy direkt gyújtottál rá Janóbácsi. cask azért mert tudod hoyg akkor én nem csókollak meg.
aztán volt egy másfél hónap mikor eldöntöttem hoyg elfelejtem azt a sültbolondot. (majdnem összejött):D
május vége felé újra dumálunk. és én megint ugyanazt érzem. majdnem minden hétvégén otthon voltam hogy láthassam kicsit.
június 4: először ölelem meg Janót igazán:D
kavartam egy albán csávóval de az első randi után passzoltam. természetesen nem vágta le úgyhogy egy pár hétig még zaklatott aztán lemondott rólam.:)
aranka érettségizik. gyurival újra találkoztam. és újra dumálunk. nagyon sokat. hébe hóba találkoztunk is.
június 25. ismerős arcok koncert utána szilasi betyárock utána pedig az év legszebb estéje.
aztán a nyáron. összehaverkodtam Kozáry Péter úrral aki egyenesen tündéri amilyen sokat tud beszélni. egyenesen odavagyok a sok hülyeségéért.:)
aztán elmentem dolgozni. borzasztóan élveztem. Sándor barátunk nagyon szeretett volna velem együtt járni. de csak munkába jártunk együtt:) Anna nemváltozott semmit. ugyanolyan pedonéni maradtxD
ismét sok baráttal gyarapottam a nyár folyamán.
mikor hazamentem minden nap találkoztunk gyurival. törzshelyünk is van. az egyik lépcső.
voltunk hófehérkén.nagy élmény volt az az izé-.-'xD
augusztus 10. gyuri szülinapja. megismerem közelebbről az alkoholista barátait.(nem mind az de a többség:))este hazakisért. a lépcsőházban megakart csókolni de közöltem vele hogy majd csak józanul. akkor megfogadtam hogy nem találkozok vele többet. másfél napig bírtam.
augusztus 12. Nyeste, Gábor ő és én lementünk a szabira mert hoyg ők fürdenek. hát én nem akartam. ruhástól landoltam a vízben hála Gábornak. pedig mrá nemakartam hazamenni. de dunaszagom volt. muszáj volt megzuhanyozni. hazafelé ott a csónakház sarkánál NYestéék direkt lemaradtak és hagytam hogy Gyuri megcsókoljon. innentől számítjuk azt hogy mi együtt volnánk.
augusztus eleje óta szüretire gyakoroltük a néptáncocskát. a páromat Balogh Máténak hívták. (remélem jövőre is megtisztel)
voltam veránál egy hetet. azóta hívnak Irénkének.:D köszönöm Zsolti remélem örültél az 5 RUGÓDNAKxD
szeptember 25. szüreti bál. Máté belémszeretett. de nekem csak barát.
Gyuri féltékeny rá.
lekellett mondanom a barátságáról. de néha még dumálunk:)
azthiszem októberben voltunk Gyurival westendben ahol megnéztünk valami kaptár vagy ehhez hasonlót.
novemberben : kidobtam Gyurit a szobámból.
voltunk pesten osztállyal a a nemzeti múzeumban meg előtte a parlamentbe.kitűnő nap
első közös jólsikerült képem megszületett Laklóth Krisztiánnal:D
gyurival sokat veszekedtünk ebben a hónapban.
decemberben votlam először uitzolni ami hatalmas élmény. jövőre is megyek:D
egy hajszálon múlt hogy szakítottam gyurival
karácsonyozás mamánál.
megtudom hogy én egy gonosz ember vagyok
megnyertem egy csatát apámmal szemben mégsem tudtam kiélvezni.
voltunk Camponában halakat bámulni meg narnia 3mat néztünk:D ez egy olyan nap volt amikor úgydöntöttem hogy mindent megteszek amit Gyuri kér tőlem. meg is tettem. asszem mindent:D


és amiket nemtudok betájolni hogy mikor történhetett:
tomboltam iriedimm koncerten
megismertem gyuri családját. asszem már mindegy szálig.
voltam szüretelni.
forrócsoki csak gyurival.
és még egy csomó minden ami hirtelen nem jut az eszembe.

azthiszem ez az év nem volt valami eseménydús év. de a lényeg az hogy a legnagyobb részében boldog voltam, az a legfontosabb:D


ami nem történt meg velem és vágytam rá:

hűha. mondjuk elég nehéz dolog. őhh nem kaptam meg a diktafonomat amiért év eleje óta könyörögtem.:'(
nemtanultam meg gitározni. bár klaudiával egész jól elbaromkodtunk Janó gitárján:D
és nemtudom. ide elég kevés dolog került. nemjut eszembe semmi. úgyhogy sajnálom. majd újév napján pótolom ha eszembe jutna.



köszönöm minden kedves ismerősömnek és ismeretlen ismerősnek hogy képes volt végigolvasni az idei baromságaimat. hatalmas türelmet kérek tőlük a következő évben. és megfogadom azt :
A KÖVETKEZŐ ÉVBEN SOKKAL ÉRETTEBB BEJEGYZÉSEK FOGNAK SZÜLETNI.
köszönöm hogy végigolvastatok mégegyszer utoljára

B.Ú.É.K.!

az év legjobb idézetével búcsúztatom az idei évet.:D

„Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.
Sokszor cselekedtem indulatból.
Okoztam csalódást és csalódtam olyanokban akiktől sosem vártam volna.
Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem, mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni.
Ujjongtam a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet és esküdtem örök hűséget, de volt hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak!
Sírtam zenehallgatás, vagy a fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.
Sokszor éreztem, meghalok a vágytól és féltem hogy elvesztek valakit aki nagyon fontos számomra (a végén mégis elvesztettem)!
DE TÚLÉLTEM!
És még most is ÉLEK!
Az életet nem csak túlélem... és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd.
ÉLJ!!!
A harcba elszántan kell menni,
Az életet szenvedélyesen kell átölelni,
Emelt fővel veszteni és merészen győzni,
Mert a világ a bátraké és
AZ ÉLET TÚL SOKAT ÉR
ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon.”
/ Charles Chaplin /

ismét egy szilveszter.-.-'

az idei szilveszter sokkalta nehezebben viselem mint az összeset idáig. egész egyszerűen tuti hogy egy óra múlva elvonulok és átalszom az egész éjszakát. semmi értelmeset nem adnak még a dobozban sem. dvd-t nézni nincsen kedvem. úgyhogy marad nekem a jó kis pihe puha ágyam. mivel nincs kivel megosztanom ezért elég kényelmes lesz a számomra. nem kell félnem attól hogy részeg emberrel találkozom. maximum csak álmomban:D ott meg elfér. anyám ajánlgatja nekem hogy menjek el valahova. keressek valami új pasit magamnak hamár a régi nem veszi észre a dolgokat. igazából a régi teljesen tökéletes lenne a számomra. mondjuk a tökéletessége fényét tompítja a makacssága és az hogy mindig neki van igaza. egész egyszerűen elviselhetetlen néha. bármit teszek az nem jó neki. ha valami nem úgy van ahogy ő szeretné aztmondja már megint átkúrtam a fejét. de nemzavar. tökéletesen megfelel a célnak. végülis a cél az nem más mint hogy szeressük a másikat. én szeretem őt. igaz azokkal álmodok a legtöbbet akiket már hónapok óta nemláttam és beleakarok halni a hiányukban. de köszönöm hogy felhívtál Peti még ha a Janót is véltem felfedezni benned. néha annyira vágyunk valakinek a hangjára hogy bárki is hív csak őt halljuk. szeretnék már azzal a bolonddal egy tisztességeset dumálni és nem msnen hanem személyesen.szeretnék vele megint szellemeket lesni a temető szélén, és közben bámulni az égen a csillagokat, lemenni a tóhoz grand bokor keringőt járni aztán hazafelé elmondani neki mennyire is szereti őt az én kicsi szívem és belehalnék ha nem lenne. szóval féljenek az otthoniak. mert apa megigérte hogy januárba leenged! és ez nagy szó. kezd megint enyhülni a szíve. néha érzem az otthon illatát. annyirqa csábít. és az ismerős hangok. odavagyok értük.

csitt..

"Vannak emberek, akiket nagyon félre lehet ismerni. Hiába szereted, ha már az új nem kell. Te csak a régire gondolsz. Nem baj, ez az élet körforgása. Valaki jön, aztán megy is. Valakit alig engedsz, de mennie kell. Valaki pedig nem megy el, pedig alig várod már, hogy elmenjen."

Igaz sorok egy VOLT igaz embertől. Ő nemakar kilépni a múlt árnyékából. Nemakar egy új lépést tenni a fény felé. Nemakarja ő már életét széppé, jobbá tenni. Csak lézeng. Nem lát az orránál tovább. Nem látja, hogy a múltja imádja a jelenben is. Bárcsak felébredne. Bárcsak nem alduna tovább. Térj le arról az ösvényről, amin most jársz. Fuss át az erdőn! Ott találd meg mi még téged vár!

Megnyertem egy csatát, mégsem vagyok boldog. Bárcsak lennék vesztes. Ezt a posztot már igen jól érzem. Nemtudom ilyenkor mit kell tennem. Mit csináljak a tudattal? NYERTEM! De én nem élvezem:/

lassan.

Ismét itt a nyakunkon az újév. Méltó képpen kéne várni. Rendben, tisztaságban. Miért baj az, hogyha én ebből nem kérek? Miért lenne baj az, ha nem akarom megünnepelni azt, ha újra egy pocsék évbe lépnénk át? Valaki mondja meg nekem kérem szépen: Meddig fog még tartani? Meddig kell még várni? Tűrni? Meddig kell összekulcsolt kézzel néznem, hogy az emberek -akiket úgyhiszem szeretek- tönkreteszik magukat? Elhagyják önönmaguk és kilépnek testükből a semmibe? Miért kell hagynom? Miért nem hallják meg a néma kiálltásom? Én segítenék... Esküszöm segítenék. De ki vagyok én? Kinek fontos ez a semmirekellő lány? Kit érdekel hogy él vagy hal-e? Nekik biztosan nagyobb gondjuk is van annál, minthogy egy senkivel foglalkozzanak. Nekem a senkik is sokat érnek. Én már találkoztam angyallal. Tárt karokkal várom a halált.

2010.karácsony.

azthiszem az idei karácsony is volt olyan unalmas mint az összes többi. nem gondolom azt hogy a karácsonynak az ajándékokról kéne szólnia. engem egyáltalán nem érdekelnek az ajándékok. engem az érdekelne hogy azokkal lehessek akiket szeretek. a karácsony lényege az hogy együtt legyünk. békében. ez idén sem adatott meg. ismét kaptunk hideget meleget úgygoondolom. megkaptam hogy egy rossz nevelésű gyerek vagyok és hoyg engem elrontottak. elrontottak a túlzott szeretettel?? vagy vajon mit rontottak el? mikor ezt megkaptam Krisz általános megjegyzésére gondoltam amit mindig nekem mond ha van valami itthon. "Ha nekem ilyen gyerekem lenne, mint te: én a seggemet a földhöz csapkodnám örömömbe!" ez a gondolat egy picit felvidított. szavamra. én idén is próbáltam kitenni magamért. hosszú órákon át próbálkoztam a boltfóbiámat legyűrni csak hogy pár ember boldog lehessen vagy eljátszhassa hogy boldog. annyira nehéz volt. és megtettem csak emrt ez a szokás. én még miattuk képes voltam lemenni hogy jót egyenek majd másnap. én jópofát vágtam mindenhez amit utálok és még puffogás nélkül neki álltam fát díszíteni. pedig mindezt utálom. és csak értük megtettem. mert szeretem őket.
idén kaptam ajándékok amik egy dobozba kerültek és elfogom rakni őket valahovaahol csak évek múlva találom meg megint őket: 2 Qrvaharisnya, egy kis sárga szarvas a suliból, egy kék csat, egy kókuszlikőr, egy képkeret amiben a nővéremmel és a kutyámmal van egy kép,meg kaptam egy naracsszínű sálat,egy sapit, egy nagy plüssmacit, egy kockás sálat, és egy fogalmamsincsmilyen parfümöt. egész jó termés. csak már azt sem tudom hova tegyem őket. szanálni kéne:/ nincskedvem. nah majd egyszer.:D

Gondolkoztatok már el azon, hogy mi is a szerelem? Egyszerű vágy? Vagy csak egy berögzült inger? Nemtudom. Talán te sem tudod és ő sem.
Csend van. Boldog vagy. A semminek örülsz. majd véletlen átesel valakin, vagy átesik rajtad valaki, s te kezet nyújtasz neki segítségül. Ez egy hatalmas hiba. Soha egy idegennek se nyújts segítő kezet. Lehet az lesz a végzeted. Egyesek szerint, azért szeretünk bele valakibe, mert vágyat érzünk, hogy segítsünk rajta. A segítség jó dolog, de ne élénküljön fel annyira, hogy abból baj legyen. Én másodszor is ugyanabba a helyzetbe kerültem. Az elsőnél már csak egy hajszálnyi választott el a céltól. A második... Menthetetlen. Nem is tudom, hogy gondoltam azt, hogy egyszer megváltoztathatom, hogy megmenthetem.
Az élet olyan furcsa. Az elején csak késztetés, ami vággyá fokozódik és a végén a szokásos inger. S minden a semmiért. Vajon, hogy csinálják mások? Számomra ez volt az utolsó kéznyújtás. Szeretném, ha ezután nekem nyújtana valaki kezet, hogy segít rajtam. Hogy rendbe hozza az életemet.

újra.

Hát gyermekeim ismét itt egy téliszünet. ismét itt van újabb két hét amin halálra fogom unni magam. és azthiszem végig fogom filozofálni ismét ezt a szünetet. de nemfogok előrébb jutni egy szemernyivel sem azthiszem. ez a szar a filozófiában. mindenki gondol valamire de vagy elfogadjuk vagy nem. általában csak azt fogadjuk el amit egy hangos ember mond. de a néma ember bölcs gondolatai elvesznek a némaságban.