„Ember vagyok, aki éppen azt álmodta, hogy lepke, vagy alvó lepke vagyok, aki most éppen azt álmodja, hogy ember?”

2013. július 20., szombat

kettétört szívszilánk.

annyira jó volt. kimondhatatlanul élveztem. ott kuporogtam az ölébe. arcomat izmos mellkasába temettem és pityeregtem. ő magához húzott és szorosan. hihetetlenül szorosan ölelt magához. a hátamat simogatta. a fülembe duruzsolt és én egyre jobban sírtam. s mikor abbahagyta a motyogást a könnyeim elapadtak. ránéztem... bele gyönyörű, hívogató zöld szemébe. elmosolyodott és visszamosolyogtam rá. nyomott egy puszit a homlokomra és én visszadőltem a mellkasára. 


MAJD FELÉBREDTEM.....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése